Mit adj át a gépnek, és mit tarts meg magadnak

Az automatizálásról szóló vita legtöbbször rossz kérdésre keres választ. Nem az a kérdés, hogy bízol-e a gépben. Az a kérdés, hogy mely döntéseknél van a gépnek információs előnye, és mely döntéseknél nincs.

Ez a szétválasztás nem filozófia. Napi szinten használható.

Ahol a gép erősebb nálad

Bármi, ami nagy mennyiség, gyors visszacsatolás és sok egyidejű változó. A gép egyszerre több százezer aukcióban tud licitet állítani, és a te nevedben ott sem hoz rossz döntést, ahol te már nem is látod a részletet. Ide tartozik a licit, a napszakok és eszközök közötti súlyozás, a keresési kifejezések és a hirdetésváltozatok közötti forgalom-elosztás.

Ha ezeket kézzel akarod vinni, akkor nem stratégiával versenyzel, hanem számítási kapacitással. Azt a versenyt nem lehet megnyerni.

Ahol te vagy erősebb a gépnél

Bármi, ami az üzletről szól, és ami nincs benne az adatban.

Mennyit ér neked egy vevő. A rendszer csak azt tudja, amit átadsz neki. Ha te nem tudod, hogy egy vevő a második évben mennyit hoz, akkor a rendszer sem tudja.

Kit nem akarsz. A kizárások üzleti döntések. A gép szempontjából egy rossz lead is konverzió, ha te annak jelölted.

Mi az ajánlat. Ezen a szinten a gép nem segít. Ha az ajánlat gyengébb, mint a versenytársé, akkor a licitálás legjobb esetben is drágábban hozza ugyanazt.

Mit jelent a márkád. Egy gép generált szövege lehet szabályos és mégis idegen. Ezt csak ember veszi észre.

Mikor kell megállni. A rendszernek nincs véleménye arról, hogy a növekedés éppen nyereséges-e. Neked van.

A gyakorlati teszt

Egy döntés előtt kérdezd meg: ha a válasz kizárólag az elmúlt harminc nap hirdetési adatából levezethető, akkor add át a gépnek. Ha bármi olyan kell hozzá, ami a fiókon kívül van, akkor emberi döntés, és az is marad.

A legtöbb elrontott automatizálás nem attól rontódik el, hogy túl sokat adtak át. Hanem attól, hogy senki nem döntötte el, mi az, amit nem adnak át.