AI-szöveg, ami nem hangzik gépiesnek

A gépi szöveggel nem az a baj, hogy rossz. Nyelvtanilag jobb, mint a legtöbb ember írta céges szöveg. Az a baj vele, hogy az olvasó két másodperc alatt megérzi: senki nem áll a mondatok mögött.

Ennek konkrét okai vannak, és mindegyiken lehet javítani.

Miről lehet felismerni

Mindkét oldalt bebiztosítja. A gépi szöveg eleve óvatos. Felsorolja az előnyöket, aztán hozzáteszi, hogy persze minden helyzet más. Ezzel kitér a döntés elől, és nem foglal állást. Aki vásárolni akar, annak viszont világos álláspont kell.

Semmi nem ellenőrizhető benne. Sok a jelző, kevés a szám, a név és a következmény. Ha kiveszed a jelzőket egy mondatból, és nem marad semmi, akkor az a mondat nem is mondott semmit.

Túl egyenletes a ritmusa. Minden mondat ugyanolyan hosszú, és ugyanúgy épül fel. Az ember írta szöveg egyenetlen, néha egyetlen szóból áll egy mondat. Ez nem díszítés: így irányítod az olvasó figyelmét.

Felvezet, mielőtt bármit mondana. Az első bekezdés arról szól, milyen fontos a téma. Ezt az olvasó már tudja, különben rá sem kattintott volna.

Egy szerkesztési kör, ami működik

Négy lépés, ebben a sorrendben.

1. Töröld az első bekezdést. Többnyire csak felvezetés. A második bekezdés általában jobb nyitás.
2. Húzz alá minden ellenőrizhető állítást. Ha háromnál kevesebbet találsz, a szöveg még nem tartalom. Tegyél bele konkrétumot: mit kell megnyitni, mit kell megnézni, és mi történik utána.
3. Húzd ki a kibúvókat. Ha egy mondat úgy végződik, hogy „de ez cégenként változó”, akkor vagy mondd meg, mitől függ, vagy hagyd el.
4. Olvasd fel hangosan. Ahol elakadsz, ott a mondat nem úgy szól, ahogy te mondanád. Azt írd át, a többit hagyd békén.

Amiben az AI tényleg jó

Vázlatban, változatokban, szerkezetben és a fordítás előkészítésében. Az utolsó tíz százaléktól lesz a szöveg a tiéd, és azt továbbra is neked kell megírnod.

A nyers és a megszerkesztett gépi szöveg között nem stílusbeli a különbség. Az egyiket senki nem hiszi el, a másikra válaszolnak.